Rájár a rúd a szegény tiszás baloldaliakra:
a hét elején kaptak kampánydalnak egy túltolt huszárgiccset, amelyen oly jókat röhögnének, ha a Fidesz készíttette volna,
így viszont kénytelenek kínosan feszengeni – majd ezt még ki se heverték, és érkezett a TISZA-vezér, aki „Ezt mindenkinek látnia kell! A Fidesz teljesen hülyének néz mindenkit” címmel, valamiféle durva leleplezésként számolt be arról, hogy Strasbourgban a Fidesz-frakció tagjai (is) képesek voltak felállva megtapsolni
egy ukrán önkéntes katonaorvosnő beszédét, amelyben az illető egyebek mellett arról számolt be, hogy miként segítenek a szexuális erőszak áldozatainak.
Majd jött az a burleszkbe illő epizód, hogy mielőtt Magyar Péter szerdán 13 óra 52 perckor felháborodottan kiposztolta, hogy nevét összefüggésbe hozták egy ukrajnai fegyverszállítást szorgalmazó európai parlamenti állásfoglalással, a „TISZA Tisztelet és Szabadság Párt Pécs” oldalra 13 óra 02 perckor a következő szöveg került ki: „Magyar Péter ismét bátran kiállt Ukrajna mellett, amikor előterjesztőként kezdeményezte a szabadságáért harcoló ország további fegyveres és pénzügyi támogatását Brüsszelben!
Köszönjük, Péter! Áradjon!”
Próbáljuk vizualizálni azt a pillanatot, amikor a pécsi tiszások 50 percnyi büszke örvendezés után megkapják az ukázt, hogy akkor most tessék a pártelnöki elhatárolódást terjeszteni szorgosan. Gyanús, hogy lassan el kellene kezdeni Unicum-részvényekbe fektetni – hektoliterszámra fogyhat ilyenkor balos körökben az ital, a helyzetet elviselendő.
De nézzük meg közelebbről is a pártelnök állításait. Az ismét kiderül, hogy Magyar Péter kevéssé van képben, hiszen egyáltalán nem újdonság, hogy az EP elsöprő többségével együtt a Fidesz képviselői is felállva tapsolnak meg valamely szónokot. Így történt ez tavaly novemberben is, akkor, amikor
a TISZA képviselői viszont nemhogy szintén tapsoltak, de még ukrán zászlós pólót is magukra húztak.
Most viszont úgy tűnik, a párt EP-képviselői (haveroknak csak „agyhalottak”) taktikai okokból ki lettek parancsolva az ülésteremből arra az időre, amíg nőnap alkalmából ukrán, belarusz és krími tatár nők szólaltak fel az Európai Parlamentben, beszámolva a tapasztalataikról – szinte egyik tiszás sem látható ugyanis a helyén a videófelvételeken.
Egyedül Gerzsenyi Gabriella lelhető fel, ő a teremben ülőkkel együtt feláll, de görcsösen szorítja és bámulja a telefonját, tehát ügyesen nem tapsol. Hanem sunnyog.
Jó lenne tudni, mit gondol például Mérő Vera arról, hogy a tiszások inkább be se mentek meghallgatni az ukrán és fehérorosz nőket, mert akkor vagy nekik is tapsolniuk kellett volna, és akkor nem lehetne hergelő posztot közzétenni arról, hogy Deutsch Tamás nem átallott megtapsolni egy orosz börtönből szabadult fiatal krími tatár nőt, vagy tüntetőleg ülve kellett volna maradniuk, potenciálisan szavazatokat veszítve balról.
Magyar Péter szerint mindenesetre azért kellene terjeszteni a videót, amelyen a fideszesek tapsolnak, hogy
eljusson az „átvert honfitársainkhoz”. Kérdés, ki is van itt átverve.
A Fidesz részéről Gál Kinga tavaly novemberben például (a tapsolás mellett) a Patrióták nevében felszólalva külön elítélte Oroszország katonai agresszióját, az erőszakot, amely „nemcsak a nemzetközi jog alapján jelent súlyos sérelmet, hanem morális szempontból is igazolhatatlan”.
Ezt már akkor is többen igyekeztek valamiféle kettős beszédként, csúfos lebukásként értelmezni – szövegértési hiányosságokat mutatva.
De ez már csak így van, ha valaki a fél fülére szelektíve süket, és következetesen csak az előítéleteinek megfelelő részeket hallja ki az üzenetekből, nem véve tudomást arról, amikor a kormánypártok tagjai következetesen elítélik a vérontást, és elismerően szólnak az ukránok erőfeszítéseiről.
Lásd például a 2022. júliusi miniszterelnöki interjút, amelyben egyebek mellett szó volt az ukránok hősiességéről,
arról, hogy az erőszakra semmi nem lehet indok – továbbá arról is, hogy egy együttműködésre épülő közösségben, amilyen az Európai Unió, jól meg kell fontolni, hogy mikor áll ellen, mikor vétózik (respektíve mikor marad tüntetőleg ülve) a politikus, és mikor úszik inkább az árral. Létfontosságú kérdésekben, amikor annak valós és azonnali tétje van, adott esetben vétózni kell – szimbolikus ügyekben viszont, mint amilyen egy protokolláris taps, teljesen fölösleges durcásan tiltakozni és esetleg újabb ellenségeket szerezni, csak mert az adott felszólaló meglátásait nem 100 százalékban osztja az ember.
Ez a politika művészete, a dolgok megkülönböztetésének képessége, satöbbi.
A tájékozott fideszes tehát pont nem lehet meglepve, ha Gál Kinga a többiekkel együtt megtapsolja az ukrán katonaorvosnőt, aki beszédében felhívja a figyelmet a háború nőkre és gyermekekre gyakorolt hatására – tapsoljon, az egy fillérbe sem kerül, és a kazánunk se marad miatta gáz nélkül. Aki csúnyán át van verve, az sokkal inkább a tiszás, aki
a párt EP-képviselőinek Ukrajna-ügyi sunnyogásáról és gerinctelenségre hajazó taktikázásáról még véletlenül sem kap tájékoztatást,
azt az álhírt viszont az arcába tolja neki Magyar Péter, hogy a Mi Hazánk képviselője valamiféle bandázás kedvéért egy fideszes mellé ült és vele együtt tapsolt – valójában Borvendég Zsuzsanna az EP hivatalos ülésrendje szerint kapott helyet Dömötör Csabáék mellett, egyébként pedig a felvételek szerint ülve maradt és nem tapsolt, tehát csak
a TISZA-vezér konfabulál már megint kényszeresen.
Végezetül a párt (a biztonság kedvéért) a szavazások során is rúgott még néhányat a sokat tűrt balos szimpatizánsaiba: képviselői az Ukrajna töretlen támogatásáról szóló állásfoglalás egyetlen pontjáról és egyetlen előterjesztett módosításáról sem nyilvánítottak semmiféle véleményt. Azt a bekezdést, amely szerint az Európai Parlament tisztelettel adózik azok előtt, „akik egy szabad és demokratikus Ukrajnáért áldozták fel életüket”, továbbá „újfent töretlen szolidaritásáról biztosítja Ukrajna népét”,
a Fidesz megszavazta, míg a TISZA nem nyilatkozott – csók a pécsi tiszásoknak.
Volt egy olyan baloldali módosító indítvány, amely rámutatott, hogy „a katonai eszkaláció ördögi köréből az egyetlen kiutat a diplomácia jelenti”, felszólítván az EU-t, hogy „sürgősen indítson ambiciózus diplomáciai kezdeményezést az azonnali tűzszünet biztosítása érdekében”, és hogy „végre valamennyi felet bevonó béketárgyalási folyamatot kezdeményezzenek”.
Ezt a Fidesz képviselői támogatták, a DK (és a Néppárt) leszavazta, a Mi Hazánk képviselője tartózkodott – a TISZA pedig még egy tartózkodást sem mert megkockáztatni.
Mi ennyire eldönthetetlen a kérdésben?
Azt a szintén balos felvetést, amely szerint el kellene törölni Ukrajna külföldi adósságát, Dobrev Kláráék megszavazták, a Fidesz és a Mi Hazánk (valamint a néppárti frakció szinte egésze) elutasította.
Hát a Tisza? Hallgat, nehogy véleményével elidegenítsen egy rajongót.
Annyira árad, annyira fergetegesen hiánypótló, annyira együtt rezonál népével, hogy még ebben a kérdésben is végzetesen rizikósnak érzi az állásfoglalást.
Márpedig kevés abszurdabb dolog van annál, amikor egy #neféljetek hashtaggel nyomuló párt senkitől nem retteg jobban, mint a saját szimpatizánsaitól.
A balos pécsi tiszások ennél többet érdemelnek.
***